2012. május 26., szombat

TISZTA SZÍVŰSÉG



"Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják az Istent" (Mt 5,8).

Sok ember a "tiszta szívűséget" valami idejétmúlt puritánságnak gondolja. Sokkal rokonszenvesebb számára az "ügyes élelmesség". Az "Isten látásának" gondolata pedig inkább ijesztő, mint kívánatos neki. Hiszen ez Szentsége és Dicsősége megjelenését is jelenti.
Az Úr Jézus azonban kétség nélkül üdvözli pszichológiájában a tiszta szívűeket.
A hatodik "boldogságmondás" az életnek, a személyiség egészséges átformálódásának a kapuja. Amit itt a szív tisztasága jelent, azt a pszichológia a "magatartás rekonstrukciójának" nevezi.
A "tiszta szívűség" értelme itt a "katarzis", a megtisztulásnak, a tisztává tételnek a gondolata. Vagyis a piszoktól, a tisztátalantól, a korrupttól való megszabadulást jelenti.
A pszichológia nyelvhasználatában a "katarzis" az elnyomott gondolatoktól, vagy érzésektől való megszabadulásra vonatkozik.
A "szív", a lélek egész világát jelenti. Vagyis pszichológiailag a "szív tisztasága" az élet középpontjának tisztaságát fejezi ki.
Szerintem ezek közül legfontosabb az érzelmi terület!

Istent meglátni

Nem fizikai látásról vagy mennyei, majd egykor történő meglátásról van itt szó. Istent látni, ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy látjuk Őt lelki szemünkkel.
Isten látása az Ő akaratának felfogása, és igazi megértése. Általa célt és értelmet nyer az élet. Biztonság és odatartozás érzése ébred az emberben.
Tehát "tiszta szívűnek" lenni és "Istent látni" azt jelenti, hogy gondolkozásunkkal érzékeljük Őt az életünkben. Az Ő Lelkének a mi emberi érzésvilágunkban való működése által.
A "tiszta szívű" még nehéz körülmények között is látja Istent, így nem esik a káosz és a megzavarodottság neurotikus reakciójába.

Jézus pszichológiája

Eszerint ennek a szívben, a belső személyiségünkben kell megtörténnie. Hívhatjuk ezt "katarzisnak", "magatartásváltozásnak". Vagy ahogy Jézus tette "újjászületésnek".
Különös, hogy a világban sem tudjuk igazán látni az Istent, amíg legbensőbb világunkban, nem éreztük meg az Ő hatását.

"Egy asszony azt álmodta, hogy a piacon betért egy teljesen új üzletbe. És, legnagyobb meglepetésére Istent találta a pult mögött.
- Mit árulsz itt? - kérdezte.
- Mindent, amit a szíved kíván - válaszolta Isten.
Alig mervén hinni a saját fülének, az asszony elhatározta, hogy a lehető legjobb dolgot fogja kérni, amit emberi lény csak kívánhat.
- Lelki békét, szeretetet és boldogságot, bölcsességet és félelemtől való szabadságot akarok - mondta. Majd kis idő múlva még hozzátette - nemcsak magamnak, hanem minden embernek a földön.
Isten kedvesen mosolygott: - Kedvesem, azt hiszem félreértettél - mondta.
- Mi nem gyümölcsöt árulunk itt. Csak magokat." 
(Anthony de Mello S.J. - Szárnyalás (Korda Kiadó Kecskemét 1999. 63old.)

Az emberi szív állapotának - a megváltozás érettségének, vagy éretlenségének - a hatása, megnyilatkozása, Jézus pszichológiájában jól tükröződik, - a "Magvetőről" mondott példázatában jut kifejezésre.
A példázatban szereplő magok sorsának majdnem mindegyike felfedezhető ugyanazon ember életében.

"A példázat pedig ezt jelenti. A mag az Isten igéje. Akiknél az útfélre esett, azok meghallották az igét, de azután jön az ördög, és kiragadja szívükből, hogy ne higgyenek, és ne üdvözüljenek. Akiknél a sziklás földre esett, azok amikor hallják, örömmel fogadják az igét, de nem gyökerezik meg bennük: ezek hisznek egy ideig, de a megpróbáltatás idején elpártolnak. Akiknél a tövisek közé esett, azok hallották az igét, de mikor elmennek, az élet gondjai, gazdagsága és élvezetei megfojtják azt, és nem érlelnek termést. Akiknél pedig a jó földbe esett, azok igaz és jó szívvel hallgatják az igét, meg is tartják, és termést is hoznak állhatatossággal" (Lk 8,11-15).

Jézus gyógyító példabeszédével megszólít bennünket

Megszólít, hogy felnyissa szemünket és megnyissa fülünket. Megérteti velünk a hit értelmét és "fokozatait" (Mt 13,1-23).
Érdemes újra elolvasnunk és elgondolkoznunk. Megfigyelnünk, megszívlelnünk, beazonosítanunk, hogy a jelenlegi életünk melyik mag sorsában osztozik.
Az "egyik szívet" a kősziklára hullott mag esete érzékelteti. Itt egy érzelmileg nagyon éretlen személyiséget, pszichológiailag egy hisztérikus, pánikszerű típust látunk leírva. Felületes a szavak elfogadása. Nem járja át az egész személyiséget. Nem jut el a tudatalattiba sem.
Az ilyen ember csődöt mond, amikor az integritás, hűség, és az állhatatosság próbája alá kerül. Tragédiájuk abban van, hogy abból esnek ki, amit már egyszer elnyertek.

"Egy öttagú család pihent a tengerparton. A gyerekek az óceánban fürödtek, és homokvárat építettek, amikor a távolban feltűnt egy töpörödött öregasszony. Szürke haját fújta a szél, ruhája pedig koszos és rongyos volt. Valamit mormolt magában, miközben a szatyrába pakolta a földről felszedegetett dolgokat.
A szülők magukhoz szólították a gyermekeket, és azt mondták nekik, hogy maradjanak távol az öregasszonytól. Amint le-lehajolgatva és szedegetve elhaladt előttük, rámosolygott a családra. De az üdvözlése válasz nélkül maradt.
Hetekkel később tudta csak meg a család, hogy a töpörödött öregasszony azt tűzte élete céljául, hogy felszedje az üvegdarabokat a homokból, nehogy a gyerekek megvágják a lábukat."
(Anthoni de Mello S.J. - Szárnyalás (Korda Kiadó Kecskemét 1999. 179old.)

A "tövises talaj", a túlterhelt, az aggodalmaskodó személyiséget jelenti.
Ebben a tövismagok már a "a jó mag előtt is" ott voltak. A tövisek lényegében a pénz, a siker, önbiztosítás harcában kapott traumatikus élményeket jelentik. Itt a jó mag a környezeti konfliktusokkal telt személyiségre esik.
Nem sok reménye van a megmaradásra. Lélektani tény, hogy ha az értelem ráállt egy bizonyos vonalra, tendenciája van elvetni minden olyan gondolatot, amely nem egyezik az elképzeléseivel.

A példázat a jó mag elfojtásának módját is leírja. Lényegében érzelmi konfliktusaink lélektani magyarázatát nyújtja.
A "gondok" a belső szétosztottságot, összezavarodottságot érzékeltetik. A "gazdagság", a külső javak bőségét, illetőleg az érte való harc fájó emlékeit jelentik. Ezekkel a javakkal valószínűleg valami hiányzó lelkit, a szeretetet akartuk pótolni. Ezért is olyan fontos pótolni. Ezért is olyan fontos - még harc árán is - számunkra.

Az "élet gyönyörűségei" azt jelenti, hogy szórakozással akarjuk feloldani érzelmi szükségleteinket.
Az "élvezet az élvezetért" kényszeres démon megszállottai leszünk. Emögött többnyire a realitás elől való menekülés szándéka húzódik. Gyakran semmi sem származik ebből.
Korunk embere fut önmaga elől. Így a "szórakozások" sem vezetnek valójában pihenéshez. Nyugalmat csak az talál, aki szembenéz benső valóságával, és elfogadja azt...

A "gyümölcsöt nem teremnek" kifejezés arról beszél, hogy az ember kudarcot vall. Kudarcot vall, egy változó és bizonytalan világban a vele szemben támasztott követelmények között.

A "jó talaj" egy érzelmileg érett, fejlődő és jól alkalmazkodó személyiségre utal.
Aki minden élményéből képes jó gyümölcsöt teremni, profitálni. Ez nemcsak hallgatja az Igét, de meg is tartja. Beépítve azt személyisége legbensőbb világába. Ezt külső magatartásuk, és a próbákban való állhatatosságuk is bizonyítja. Az ilyen magatartás csak a "belső kapcsolat átformálódásának" eredménye lehet.
Ha jobban megismerjük az emberi "szívet", az értelmi és lelki életet, még inkább belátjuk e megújulás szükségszerűségét és egészségességét.

Hogyan jöhet létre a megváltozásunk

Mit tehetünk érte mi magunk is?
Először is újra gyermekké kell lennünk.
Vissza kell térnünk gyermekkorunkba. Ne rettentsen meg bennünket az a gondolat, hogy mit találunk a múltban!
Mert végül is eljutunk arra a pontra, ahol "meghívjuk" Istent. Istent kérve, hogy segítsen elfogadni a múlt eseményeit. A Szentlélek Isten segíthet bennünket ebben. Segít ebben a mélységkutatásban, a felhozásban, a megtisztulásban, és a szabadulásban.

A második lépés annak felismerése, hogy csak Isten tudja igazán kitörölni, meggyógyítani azokat a hatásokat és élményeket, amelyek a múltból a szívünkben vannak.
A harmadik lépés: a dedikáció, az önátadás és az odaszentelés, odaszánás.
Az önátadás válasz Isten szabadító tettére.
Minél komolyabban átadjuk magunkat Neki, annál mélyebben átéljük, hogy az Övéi vagyunk. Átéljük, hogy Lelkéből adott nekünk. A dedikáció által Isten erőforrásai rendelkezésünkre állnak. A "szent" dolog valami célra félretett. Isten érintése félretett bennünket Magának, és ezt felismerve mi is odaszenteljük magunkat Neki.

Isten egy "gondolatkorlátot" ad nekünk, amely által a negatív gondolatokat el tudjuk hárítani. Erősíteni tudjuk a "pozitív irányú" gondolkodást. A dedikáció tehát áldás és erőforrás. Olyan, mint amikor a kezünket nyújtjuk annak, aki segíteni akar rajtunk.

"Egy férfi próbavadászatra vitte az új vadászkutyáját. Mindjárt lőtt is egy vadkacsát, ami beleesett a tóba. A kutya a vízen járva fölkapta a kacsát, s odavitte a gazdájához.
A férfi majd hanyatt vágódott a megdöbbenésében. Lőtt még egy kacsát. Megint, miközben ő a csodálkozástól a szemét dörgölte, a kutya a vízen járva odahozta a kacsát.
Nem mervén hinni a szemének, a férfi másnap elhívta a szomszédját. De ismét csak, ahányszor ő vagy a szomszédja lőtt egy madarat, a kutya a vízen járva hozta eléjük a zsákmányt. A férfi nem szólt egy szót sem. A szomszédja sem. Hanem amikor már nem bírta magát türtőztetni, a férfiből kitört:
- Észrevettél-e valami különlegeset ezen a kutyán?
A szomszéd elgondolkozva dörzsölte az állát.
- Igen - szólt végül - most, hogy így mondod, igen. A nyavalyás nem tud úszni." 
(Anthony de Mello S.J. - Szárnyalás (Korda Kiadó Kecskemét 1999. 63.old.)

Nem arról van szó, hogy az élet nem lenne tele csodákkal

Sokkal többről: az élet csodálatos, és aki megszűnik ezt magától értetődőnek venni, rögtön meg is látja.
Isten nyugalma úgy átjárhat, hogy még a tudatalatti világunkban, annak feszültségeiből is fel tudunk oldódni. De azért a békességért küzdeni is kell.
Nem passzív, hanem aktív program ez. Szembe kell nézni a békétlenséget okozó élet realitásokkal, és a konfliktusokkal.
Új irányból, az Isten felől kell megközelíteni a dolgokat.
Ne nyúzd tehát idegrendszeredet, ne tékozold lelki energiáidat hiába.
Használd Isten tervrajzát. Amelyet Isteni és emberi eszközök által elénk ad.
Az Úr Jézus pszichológiájának követése által új életünk lehet. Amelyben a legteljesebb szellemi-lelki egészséget és elégedettséget élvezhetjük.

A titok nyitja

Esetleg nézz vissza, ha félsz a jövőtől.
Lásd, és meglátod, a múltadban, hogyan viselte eddig is, gondodat a Jó Isten.
Lehet, hogy túlontúl hamar akarsz megtudni mindent.
Az Úr Jézus fog adni neked is kellő bölcsességet, amikor eljön az ideje.
Isten azt ígéri, hogy lámpás lesz az életed ösvényén, nem pedig azt, hogy a jövődet mutató kristálygömb. 

A nap felé kell fordulnunk

Ez az egyetlen lehetőség arra, hogy megszabaduljunk árnyékunktól.
A hajnal első sugarai egy fényes, nyitott ajtót ragyogtatnak fel a világosodó égboltozatra. Egy fényes nyitott ajtót ragyogtatnak fel számunkra a lemenő napsugarak is.
Ha az Úr Jézus Krisztushoz fordulunk, ha Őt hordozzuk magunkban, akkor már a Mennyország elő íze is felsejlik bennünk.

"...Amit szem nem látott, fül nem hallott, és ember szíve meg sem sejtett", azt készítette el az Isten az őt szeretőknek" (1Kor 2,9). 

Visegrád, 2012. május 26.
                                                           Sok szeretettel és üdvözlettel:
                                                           Móritzné Nagy Ilona teológus-misszionárius

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése